Molnár Kálmán Csillaglépcső

1943-ban születtem Budapesten, a Képző-és Iparművészeti gimnáziumban érettségiztem. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán festő szakon kezdtem tanulmányaimat, mesterem Fónyi Géza volt. Két év festészeti képzés után a tervezőgrafika szakon Konecsni György mesternél folytattam tanulmányaimat, akinél az akkori kulturális, oktatási és politikai viszonyokhoz képest szabadon, friss alkotói légkörben lehetett dolgozni.

Konecsni György példát és mércét jelentett tanítványainak és kortársainak is. Konecsni György minden kisérletezést örömmel fogadott. 1967-ben szereztem diplomát. 1969-ben négy főiskolai társammal, szintén Konecsni növendékekkel /Bakos István, Pecsenke József, Schmal Károly és Simonyi Emőke / „Quintett” néven mutatkoztunk be a budapesti Derkovits Teremben / TV Galéria/. Ekkor készültek plakátjaim első európai utazásom élményeiből: Peter Fonda „EASY RIDER” (Szelid motorosok), Antonioni „BARÁTNŐK” filmjéhez, és a „HAIR” párizsi színházi előadásához.

Ezt a kiállítást számos közös megjelenés követte. Rendszeresen részt vettem hazai, és külföldi grafikai kiállításokon, biennálékon, Varsó, Krakkó, Brno, Lahti, Mons, Colorado. Munkáimat publikálták szakmai kiadványok, és évkönyvek, így a GRAPHIS, MODERN PUBLICITY, GRAPHIS ANNUAL, JAPAN GRAPHIC DESIGN, PROJEKT.


Az új grafikai törekvéseinkkel összhangban kollégáimmal „Perspektíva” néven csoportot alakítottunk, közös kiállítási programok létrehozására. A csoport 1976-81 között működött, tagjai: Bakos István, Balla Margit, Bányai István, Felvidéki András, Helényi Tibor, Kemény György, Molnár Kálmán és Schmal Károly. Az alkalmazott grafikát a klasszikus avantgard hagyományok szellemében a festészettel és a szobrászattal egyenrangú műfajnak tekintettük. Számos emlékezetes kiállítás jött létre itthon és külföldön. A színházi plakát életrekeltése érdekében szerveztük a „Plakátok szünetben“ kiállítást a Madách színházban, melyet 1977-ben Postheater címmel Berlinben, a Haus am Lützowplatz-ban, 1978-ban „Tendencies in Hungarian Poster Design” címmel Londonban, a The Concourse Galleryben is nagy sikerrel bemutattak.
A MOKÉP felkérésére készítettem filmplakátokat, melyek szigorú szakmai és politikai szűrőn mentek keresztül. Kulturális-, film-, és színházi plakátokkal elnyertem a Művelődési Minisztérium Nívódíját többször is pl. 1971-ben, „Az év legjobb plakátja“ díját 1974-ben, „Az év legjobb filmplakátja“ díját 1980-ban. A grafika különböző műfajait művelem, önálló grafikai lapok készítésétől, plakátok, naptárak, könyvborítók, könyvek, illusztrációk, lemezborítók, heraldikai jelek, emblémák, arculati rendszerek, irányító rendszerek, kiállítások tervezéséig.
A 70-es években emlékezetes filmekhez készültek plakátjaim „A 22-ES CSAPDÁJA”/1970/, a „VIRÁGOT ALGERNONNAK”/1972/, „EGY RENDŐRFELÜGYELŐ VALLOMÁSAI” /1972/, „JOHN ÉS MARY” /1971/, a „ROMANTIKA”/1972/, stb. több síkon is értelmezhető, munkák.

Szívesen használtam a finom vonalrendszerekből építkező formát, ilyen a „BERNARDA ALBA HÁZA”/1976/, a „JONES CSÁSZÁR”/1976/, vagy a „PETRUSKA”/1976/, színházi plakát-grafikája. A látványon túli asszociációs jelentésközvetítés foglalkoztatott, a mögöttes tartalom megjelenítési lehetősége, egy-egy berögzült értelmezés átírása, aktuális tartalmakkal való felruházása. A technikai civilizáció magunk csinálta bajaira, az ördögi emberre próbáltam a figyelmet felhívni az 1978-ban készült „RAGADOZÓ MADARAK” c. amerikai film plakátjával. A „FAL”/1977/ c. lengyel film-plakátom a diktatúra, az elnyomás bukását érzékelteti. A film tartalmának, mondanivalójának megjelenítéséhez az omló téglafalban az emberi arc is darabokra hullik szét. A téglák még egymásba kapcsolódnak ugyan, de ez már a zuhanás előtti pillanat. A tégla motívuma visszatér a „VÁD”/1977/ c. lengyel filmplakáton is. A magasított íróasztal mögül egy monumentális figura emelkedik ki, határozottan előremutató kezével, mutatóujjával a „irányt” határozza meg.
Egyik kedvenc munkám G. Büchner drámája alapján, Werner Herzog rendezésében készült „WOYZECK” c. plakátja 1980-ban elnyerte „Az év legjobb filmplakátja” díjat. „ÉKÍRÁS”/1984/ c. önálló grafikai sorozatommal a IV. Országos Tervezőgrafikai Biennálé fődíját érdemeltem ki. A magyar nyelvemlékek sorozatom a „POR ÉS HAMU”/1986/ egyedi rajzok. A figurák testét lepel fedi, arcukat álarc takarja a reménytelenség, az individuum tragédiája, a színház tere, a balladák világa áll össze szabadon értelmezhető mondanivalóvá. 1988-ban ez a grafikai sorozatom nyerte a VI. Tervezőgrafikai Biennále fődíját.
A rendszerváltozás idején, az aktuális politikai, társadalmi eseményekre, a Bős-Nagymaros Duna-szabályozási tervre reagálva készült a „VIZILÉPCSŐD”/1989/ című munka. A fel-és lemerülő betűk hajót imitálnak, mögöttük az Országház félig elmerült architektúrája hívja fel a figyelmet a várható természeti katasztrófára. 

Az „ERŐ-MŰ-TÉT„/1989/ plakát-tervvel együtt 1991-ben a „Változás jelei„ című kiállításon mutatták be a Magyar Nemzeti Galériában. Az Erőműtétben Rembrandt: “Tulp doktor anatómia órája” ismert képét idéztem alapmotívumként, éppen a Dunát boncolják az erő-mű-tét szavak többértelmű jelentését tolmácsolva.

Kiállítások tervezése közül példaként említek néhány önálló megjelenést: Hamburgi Magyar Hét /team/1982, Stuttgart, Magyar Napok 1981, Kairói Magyar Hét 1984, Nápoly Magyar Hét 1987, Hannover Magyar Hét 1988, Hamburg, Közlekedés 1988, Singapore, Szöul 1989. Ezek közül is kiemelve a Stuttgarti Magyar Napok (1981) nagyszabású, Magyarország történelmét képekben bemutató kiállítás grafikai tervezését, és összeállítását/team/, a Nápolyi Magyar Hét tervezését (1987) a Castell‘dell Ovo várban, és a Genovai Hajózási Világkiállítás (1992) magyar részvételének tervezését.

A Jubileumi Ford Kiállítás / Közlekedési Múzeum, 2003 / és a Közlekedési Múzeumban látható Tengerhajózás c. állandó kiállítás / 2004 / csak kiemelt darabjai a számtalan csodálatos lehetőségnek, amit a múzeumnak köszönhetek. Ezt szinte megkoronázta a több múzeum együttes részvételével a Reneszánsz kiállítás tervezése és elkészítése.
A Szombathelyi Textiltriennále plakát-és katalógusterveiben a mozgás és a stabilitás ellentétét, a szövés ritmikus folyamatát érzékeltetem.
1967-tól a Művészeti Alap tagja vagyok. Vezetője voltam a Magyar Képzőművészek-és Iparművészek Szövetsége Tervezőgrafikai Szakosztályának, szerveztem az Országos Tervezőgrafikai Biennálékat és a szakma pályázatait, részt vettem az ICOGRADA (International Council of Graphic Design Associations) kongresszusain és közgyűlésein.


1990-től tanítok a Magyar Képzőművészeti Főiskola (ma már egyetem) tervezőgrafika tanszékén, 1991-től egyetemi tanárként 1992-től tanszékvezetőként. Mellette 12 évig rektorhelyettes voltam 1992-től.
Igyekeztem elméleti és gyakorlati tapasztalataimat megosztani diákjaimmal, szakmai és művészi igényesség elsajátítására biztatni őket, saját világukon belül segíteni továbblépésüket.
Részt vettem az ELIA (European League of Institutes of the Arts) kongresszusain és közgyűlésein, és a MERSZ (Művészeti Egyetemek Rektori Széke) munkájában, a mesterképző DLA oktatás szervezésében és a programban.
Munkáim megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében, az Országos Széchenyi Könyvtár grafikai gyűjteményében, a Tervezőgrafikai Biennálé Fődíjas munkáim
a Munkácsy Mihály Múzeumban Békéscsabán és a MAHÍR Plakát Archívumában.

A kiállítás megtekinthető 2017. január 28-ig.

Bővebb info: +36 88 425 204